Feledésbe merült, régi gazdaszokást elevenítettek fel Zágonban. Az egykor megszokott búzaszentelési szertartást szervezték meg újonnan, szűkös körben, a világjárvány miatti szigorú előírások szerint. Az eseményre a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) és Zágon Polgármesteri Hivatala közös szervezésében került sor a zágoni határban, Joós Árpád búzatábláján. A búzaszentelés nemcsak a helyszíni parcellára vonatkozott, szimbolikusan egész Székelyföldre volt érvényes, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében. Az újszerű eseményen a helyi gazdatársadalom képviselői mellett ott volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Becze István SZGE elnök, Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő, Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A helyi önkormányzatot Kiss Gusztáv polgármester képviselte. Az eredetileg katolikus, de Zágonban ökumenikus szinten végzett búzaszentelési szertartást Mihály Imre plébános és Berszán László református lelkész végezte.

A mai kor szokása szerinti „interaktív” szertartás keretében – mikor az egyházfők könyörgésére a jelen lévők úgynevezett responzóriumokkal, válaszokkal feleltek – a plébános így kérte: „jóságos Istenünk, hozzád fohászkodunk, hogy e zsenge vetéseket, amelyeket a meleg és az eső által nevelsz, áraszd el áldásoddal, őrizd meg a termés beéréséig.

„A kenyér az élet szimbóluma, amikor kenyeret osztunk meg valakivel, saját életünket osztjuk meg vele. Azt kívánom, ezentúl is mindenki asztalán legyen kenyér, és tudjuk megosztani egymás között” – fejtette ki gondolatait Könczei Csaba.

Becze István elnök az eseményt méltató értelmezésében „nemcsak ezt a búzatáblát áldjuk meg, hanem megáldjuk azt az egymillió hektár területet, amelyen Székelyföld fekszik, és amely terület otthont ad annak a hétszázezer magyarnak, aki itt él”.

Tamás Sándor ünnepi beszédében kiemelte: vigyázni kell drága szülőföldünkre, amely életet ad, ételt ad az asztalra és lehetőséget ahhoz, hogy családjainkat, közösségeinket tudjuk bővíteni. „Adjon a Jóisten erőt, egészséget, adjon szerető társat, napról napra gyarapodó családot, adjon egy biztonságos, kiszámítható jövőt itthon, szülőföldünkön. Isten óvja Székelyföldet” – mondta a megyevezető.

Az esemény zárásaként Kiss Gusztáv polgármester szeretetvendégségre hívta a jelenlévőket. Pohárköszöntője során kiemelte: a zágoni gazdák és gazdasszonyok tavaly közel egy tonnányi terménnyel járultak hozzá a Magyarok Kenyere program sikeréhez. Becze Istvánhoz fordulva biztosította a jelenlévőket, hogy a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a továbbiakban is számíthat a zágoniak segítségére, adakozni fognak a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem adománygyűjtése keretében.

A búzaszentelési ünnepség során a résztvevők megáldott búzacsokrokat vehettek át. A néphagyomány szerint, aki megőrzi ezeket, egész éven át bízhat kedvező hatásukban, egészséget, bőséget hoznak a családokra, jótékonyan hatnak a háziállatokra, termésre.

A Magyarok Kenyere program kezdeményezése 2010-ben indult. 2011-ben 10 tonna, rászorulóknak felajánlott gabona gyűlt össze a program keretében. Tavaly a Kárpát-medence szintjén 8 539 adományozó már több mint 1 100 tonna terményt ajánlott fel. Az SZGE több éve vesz részt az adománygyűjtésben, tavaly 972 gazda jóvoltából több mint 100 tonna terményt sikerült begyűjteniük, a mennyiséget nyolcvannál is több, rászorulókon segítő szervezetnek ajánlották fel. Becze István SZGE elnök hangsúlyozta, idén is a tavalyi eredményeket kívánják hozni.

Bokor Gábor – írott és online tájékoztatás

Tel: 0756 726 285

E-mail: bokor.gabor@szekelygazda.ro

A haszonállatok takarmányozásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy manapság már nem az alapvető emberi szükségletek szem előtt tartása miatt tenyésztik az állatok nagy részét, hanem haszonszerzés céljából. Ebből a nézőpontból nézve már nem a természetszerű takarmányozás a célja az intenzív állattenyésztésnek, hanem a profitábilis és professzionális takarmányrendszerek alkalmazása. A takarmányipar által felkínált óriási piaci választékból választják ki a gazdaságuk a számukra legmegfelelőbb ár-érték arányú takarmányokat (természetesen a minél alacsonyabb anyagi bevitel a döntő).

Felmerül a gyanú, hogy a takarmányipar által felkínált állati táplálásra szánt különböző keverékek, anyagok, noha az általános jogi, élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi követelményeknek meg kell feleljenek, ez az iparág eléggé nagy súlyt kap a gazdaságban a világ minden országában, nagyon erős lobbi zajlik a különböző anyagok felhasználhatóságát illetően és a különböző hozamfokozó, illetve betegség megelőzését segítő anyagok bevitt határértékeinek a módosításában.

Meg kell említeni, hogy az alapállásból kiindulva, amikor az állattenyésztés amellett, hogy állati eredetű termékek előállítására is szolgált, közvetve – és bizonyos területeken közvetlenül – a talaj termékenységét fokozó szerepet is kapott.

Hagyományosan kialakult vidékenként egy optimális állatlétszám, ami egészen a huszadik századig többé-kevésbé fenntartotta a legelők és kaszálók, szántóföldek állapotát, a felszíni és felszín alatti vizek állati termelésből származó szennyezés-mentességét. Ezzel szemben amióta a profitorientált állattenyésztés került előtérbe, az állati melléktermékek nem elsősorban talaj termékenység fokozását célozzák, hanem veszélyes hulladékként kerülnek ki a gazdaságból. Sok helyen a túllegeltetés katasztrofális állapotokat hoz létre (Dél-Amerika, Afrika) illetve óriási kockázatot jelent a hatalmas állat tömegek koncentráltan tartása a felszíni és felszín alatti vizekre.

Éppen ezért áll a jelenlegi intenzív állattenyésztés nagyon sok kutató és társadalmi csoport célkeresztjében mint elsődleges globális szennyező forrás, mivel a profitéhségből adódóan nehezen megoldható a környezet kímélése. Az ökológiai állattenyésztést szokás általános állattartásként is nevezni, mivel közel áll a hagyományosan kialakult állattartáshoz, illetve ésszerűen abból merít, így elmondható, hogy magas színvonalú rendszerben valósulnak meg úgy az állatjóléti, mint az állategészségügyi és környezetvédelmi feltételek.

A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük, hogy az intenzív állattartásban olyan anyagokat használnak fel takarmányozásra, amelyek a profitorientált ipari mezőgazdaságból és kémiai, illetve biokémiai iparból származnak, mint például genetikailag módosított növények: szója, kukorica túlnyomó többségben. Genetikailag módosított baktériumok által, fermentációs eljárással előállított szabad aminosavak, szintézissel a petrolkémiai iparból származó hormonok, termelékenység fokozó testtömegnövelők, növekedésserkentők, vitaminok, provitaminok, antibaktériumok, kokcidiosztatikumok, ízfokozók (lizin, nátrium glutamát). Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodásban állati takarmányozásra csak természetes anyagok használata a megengedett, a fentiekben felsorolt termékek egyáltalán nem. Tilos a kényszertáplálás, míg a konvencionális termelésben közvetve ugyan, de ezt a célt szolgálják ízfokozók, hormonok. A hízlalás is csak olyan módon megengedett, hogy az állat élete során bármelyik pillanatban visszafordítható legyen. Az ökológiai állattenyésztésben a takarmányozás alapelve, hogy kielégítse az állat tápanyagszükségletét, és nem a termelés mennyiségét, hanem minőségét kell szolgálja. Itt említhetjük azt is, hogy az újszülött emlősök táplálásához lehetőleg anyatejet kell használni, ha ez nem lehetséges, csakis ökológiai gazdálkodásból származó azonos fajú tejet lehet használni, szemben a konvencionális gazdálkodásban használható speciálisan újszülött állatok táplálására kidolgozott instant koncentrátumokkal. A Rendelet I./B. melléklet 4.5 meghatározza: minden újszülött emlőst meghatározott ideig természetes tejjel kell táplálni.

Elválasztás után lehetőség szerint saját gazdaságból származó takarmánnyal kell etetni (ha erre nincs mód, akkor ökológiai gazdálkodásból származóval). A növényevő állatokra vonatkoznak speciális rendeletek, így elsősorban az időjárásnak megfelelően a legeltetés az alap. A napi takarmány mennyiséget legalább 60%-ban szálas, friss, szárított vagy silózott tömegtakarmány kell jelentse, külön engedéllyel, de csak három hónapra ez az arány 50%-ra csökkenthető tejtermelés céljával. A saját gazdaságból származó takarmány aránya minimálisan 50% kell legyen. Ha erre nincs mód, a közeli régió egyik biogazdaságából kell a takarmányt beszerezni, ehhez írásbeli együttműködési szerződés szükséges! Ha szükség van erre, meghatározott ásványi anyagok használhatóak nyomelem pótlásra, amit a 889-es rendelet 5. melléklete tartalmaz. Növényevő kérődző állatoknál csak A, D, E, vitaminok használhatók, és csak szükség esetén. Természeti katasztrófák esetén vagy a takarmány bármi más külső tényező hatására történő szennyeződése esetén az illető hatóság engedélyezheti konvencionális takarmányok etetését meghatározott ideig. Az ipari állattartásban ez nincs szabályozva, különféle hízlalási és tejeltető abrakok, takarmányok használhatóak, főként a fehérje- és szabad aminosav-bevitel nagyon magas a hozamok fokozása érdekében (BSE).

Ökológiai rendszerben a baromfifélék és sertésfélék takarmányát legalább 20%-ban saját gazdaságban kell megtermelni. Ha erre nincs mód, akkor az adott régióban kell keresni egy együttműködő biogazdaságot, és onnan kell beszerezni. A baromfifélék és sertésfélék napi takarmányához szálas, friss, szárított silózott tömegtakarmányt kell használni. Ezen felül felhasználhatók különböző állati eredetű takarmányok, tejtermékek, halból és más tengeri állatokból készült abrakok, amelyek fenntartható gazdaságból származnak (ehhez igazolás szükséges). Ásványi anyag pótlásra itt is a 889-es rendelet 5. melléklete szerint meghatározott anyagok használhatóak csak. Indoklás esetén a természetazonos és szintetikus vitaminok is felhasználhatók, de más takarmány-adalékanyagok, enzimek, mikroorganizmusok, aromaanyagok, tartósító, antioxidánsok, szilázs adalékok csak szigorú szabályozások mellett használhatók.

Ezzel szemben a konvencionális baromfi- és disznótenyésztésben már egészen fiatal kortól a fehérjealapú táplálást preferálják, hozamfokozó és testtömeg-növelő anyagok hozzáadásával, a fehérjebázis általában génmódosított szója és kukorica alapú, aminek az a célja, hogy a tenyészidőszakot minél jobban lerövidítsék és az adott faj-fajta minél rövidebb időn belül elérje a hasznosításához szükséges állapotát. Az ökológiai tenyésztésben úgy mint a kérődzők esetében is, tilos mindennemű szintetikus aminosav, kokcidiosztatikum antibiotikum, növekedés serkentő vagy -fokozó, illetve hormonális készítmény felhasználása. Tilos minden génmódosított szervezet felhasználása takarmányként, takarmányalapként vagy adalékként. Még technikai segédanyagként sem használható (szójalecitin), sem kémiai oldószerekkel kezelt alapanyagok (olajipari melléktermékek).  

Végezetül megállapítható, hogy elsősorban az alapelvekben különbözik a kétféle gazdálkodási mód. A konvencionális állattartás napjainkban elsősorban a profitot tartja szem előtt és minden más körülményt, felhasznált anyagot és módszert ehhez rendel hozzá. Ezzel szemben az ökológiai állattenyésztésben szintén nagyon fontos a profit, de ezt elsősorban a magas minőséggel igyekszik megnyerni, azáltal hogy szem előtt tartja az ökológiai szempontokat, a növény-állat-talaj-ember természeti kapcsolatát, az állatjóléti követelményeket, a természetszerű takarmányozást és a fenntarthatóságot.

LADÓ HUNOR – biotermelés, engedélyeztetés és kertészet

Tel: 0756 726 292

E-mail: lado.hunor@szekelygazda.ro

A mezőgazdaságban használt csávázó- és növényvédő szerek mérgezése is közrejátszik, de ezek hatását csak felerősítik a méhek gyomrát megfertőző nosema-betegségek különböző válfajai – derül ki egy átfogó, öt európai ország hat egyeteme által végzett közös kutatásból. A méhek gyengülésének, rejtélyes pusztulásának és kaptárelhagyásának okát tehát a kaptáron belül kell keresni. Rossz hír, hogy a fertőzés […]

A gazdaság – akárcsak bármilyen vállalkozás – akkor igazán fenntartható, ha a bevételek nem csupán fedezik a ráfordításokat, de nyereségként tisztességes keresetet is biztosítanak a gazdának. Sinka Arnold nyikómalomfalvi mangalicatenyésztő saját farmjának példáján keresztül mutatja be, hogy is festenek a kiadások és a bevételek a valóságban. Hullámzó a mangalicatenyésztés iránti érdeklődés. Vannak időszakok, amikor mindenki […]

Óriási szükség lenne rá, de kellő támogatás és társadalmi megbecsülés nélkül a rendszerváltás óta egy helyben topog a hazai mezőgazdasági szakoktatás. Az ágazat szereplői, a gazdálkodók többsége kiöregedőben van, az utánpótlást jelentő, szakmailag felkészült fiatalok szerepe felértékelődik. Év elején indított, a Hargita megyei agrárszakoktatásról szóló sorozatunkban ez alkalommal Felcsík meghatározó mezőgazdasági iskolaközpontjába, a csíkdánfalvi Petőfi […]

Két éve csendben, minden hírverés nélkül alakultak, tavaly pedig az első, fekete ribizliből készített saját márkás étrend-kiegészítő termékcsaláddal is előrukkoltak. Idén ismét továbblépnek: szövetkezeti tagként, beszállító partnerként olyan termelőket keresnek, akik vállalják, hogy öt-hat éves ciklusokra szerződve 1, legtöbb 10 hektáros területen ültetvényt létrehozva az alapanyagnak való ribiszkét, csipkebogyót, áfonyát bio módon előállítják. A részletekről […]

Nem szeretnék, hogy ellaposodjon a tevékenység, ezért időről időre újabb és újabb tanfolyamokkal és fejlesztési tervekkel kívánja minőségi termékek készítésére ösztönözni a Hargita megyei termelőket Hargita Megye Tanácsának Fejlesztési Ügynöksége. A napokban a kézműves sajtkészítők tudásfrissítésén volt a sor. Következnek az állattenyésztők. Három helyszínen is egy-egy napos szaktanácsadással egybekötött sajtkészítő tanfolyammal örvendeztette meg a tejfeldolgozás […]

Amennyiben üzletileg megéri, az ortodox húsvéthoz hangolódóan a héten még törvényesen üzemelhet az a Hargita megyében engedélyezett öt bárányvágópont, mely a szakhatóságtól egy hónappal korábban, a nyugati keresztény húsvét alkalmával kapott ideiglenes működési engedélyt. Nem szükséges új engedélyt kérniük, így amennyiben érdemesnek tartják, az ortodox húsvéthoz kapcsolódóan ismét megnyithatják kapuikat a Hargita megyében egy hónapja […]

Az Európai Bizottság értékelte az országos helyreállítási tervben (PNRR) az oktatás, az egészségügyi és vasúti infrastruktúra, az erdősítés ágazatában tervezett fejlesztéseket, azonban az öntözésre vonatkozó részt újra kell gondolni, mert korszerűtlen – j

Az állattenyésztőknek nyújtott állami támogatás, az év végéig meghosszabbítva. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) módosít egy fontos projektet a gazdálkodók számára, amelyet eredetileg 2021. június 30-ig hagytak jóvá, és most egész évre meghosszabbítják, 2021. december 31-ig. A 2021-re elkülönített teljes összeg, azaz két félévre, maximum 40.000.000 lej. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) úgy […]

Az Vidéki Beruházásokat Kifizető Országos Ügynökség sajtóközleményben hozta az érintettek tudomására, hogy a 6.1-es (fiatal gazdák megtelepedési támogatása), a 6.2-es (vidéki szolgáltatások létrejöttének támogatása), a 6.3-as (kisgazdaságok támogatása) és a 19.2-es (Leader-program) intézkedések sikeres pályázói a járványtani helyzet miatt kérés alapján időszakosan felfüggeszthetik a kifizetési szerződéseiket, meghosszabbítva az üzleti tervben meghatározott beruházások és vállalások megvalósításának határidejét. A megvalósítási időszak általában 36 hónap.

Adrian Oros agrárminiszter legutóbbi videokonferenciáján a jó hírek mellett nem kedvezőekről is beszélt egy, a megyei agrárintézmények szakembereiből álló hallgatóság előtt. Bejelentése szerint a kétéves átmeneti időszakra vonatkozó program már elkészült, elküldték az unió tanácsához véleményezésre és utólagos jóváhagyásra, az egyes pályázható tételekre szánt összegeket is jóváhagyták, de szinte minden intézkedés esetében vannak olyan kérdések, melyek tisztázásra, magyarázatra várnak a minisztérium részéről. A miniszter azt is nehezményezte, hogy az unió szakbizottságával folytatott tárgyalások lassúak, így valószínűleg a legfontosabb, leginkább igényelt intézkedések esetében a kiírások június végére, júliusra tolódnak.

Idén is részt vesz a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE). A programhoz kapcsolódó idei első rendezvényt pénteken szervezik Zágonban, ahol búzaszentelésre kerül sor.

Kötelező dokumentumok azoknak a méhészeknek, akik kaptárral vándorolnak. Egy méhész felhívta a figyelmet azokra a dokumentumokra, amelyekkel rendelkezniük kell akkor, amikor vándorolni indulnak a kaptárokkal. Így a saját felelősségük kitöltött nyilatkozat mellett rendelkezniük kell a vándorlásra vonatkozó kiküldetési megbízatással, valamennyi adattal kitöltve. Marina Marian méhész azt állítja, hogy egy kollégáját szinte megbüntették, mert nem rendelkezett […]

Az elkövetkező évtized agrárpolitikája szempontjából meghatározó és e tekintetben a legfontosabb felmérés kezdődik el rövidesen, amelyben a teljes mezőgazdaságot átfogóan feltérképezik. A tízévente elvégzett általános mezőgazdasági összeírás az elkövetkez

Nem kedvez a szeszélyes tavasz

Farmlátogatással egybekötött tapasztalatcserét szervezett a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete együtt a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatósággal. A résztvevők Kovásznára látogattak, ahol Dancs Adorján juhfarmját ismerhették meg. Az eseményen részt vett Kozma Béla, az agrárigazgatóság vezetője is.

Dancs Adorján juhtenyészetében kizárólag lacaune fajtájú fajállatok találhatók. Egy részüket Franciaországból szerezte be, a többi saját szaporításból származik. A szaporítást mesterséges megtermékenyítéssel végzik a farmon, nagyon gyakori az ikerbárányozás, hármas, négyes ikrek is születtek.

A Dancs-tenyészet több szempontból is jelentős mértékben különbözik a hagyományos juhászatoktól. Kimagasló mértékben alkalmaznak automatizálást, így a négyszáz juh tartásához elegendő két ember. Egyikük helybéli, a másik nepáli vendégmunkás. A lacaune juh tejhasznú, a fejést fejőgéppel végzik. Egyedenként évente mintegy 300 liter tejet adnak az állatok. A tejet feldolgozzák, sajtokat, friss tejtermékeket készítenek belőle, így a tej értékesítési ára 5-6 lej körül mozog.

Az etetést is automatizálták. A takarmánykeverő kocsiból szállító szalagra kerül a pontos recept szerint összeállított takarmány, így az eledel néhány perc alatt a juhok előtt van. A bárányokat néhány napos korukban választják le az anyjukról, ezt követően szoptató automatából kapják meg a tejporból készült tejet.

A farmhoz mintegy nyolcvan hektár mezőgazdasági terület tartozik, vetett állandó gyepekkel, lucernával és kukoricával. A megművelést saját gépekkel végzik, ezek mind nagy kapacitásúak. Például a Krone BIG M típúsú önjáró kaszálógépe kilenc méteres vágóasztallal van szerelve, óránként tíz hektár kaszálására képes.

A vetett gyepeken szakaszos legeltetést folytatnak, az elkerítésre villanypásztort használnak. Öt négyzetméter gyeppel számolnak egy juhra, ezt a felületet négy napig legelik az állatok, egy-egy szakaszt évente 5-6 alkalommal legeltetnek le. A területek bio-minősítettek, de a megtermelt tej, a termékek, nincsenek minősítve. Dancs szerint azért, mert nagyon nehéz a biotermékek piacra való kihelyezése.

A korszerű – francia mintára létesített – farm további alkalmakkal is megtekinthető. Az érdeklődőknek a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete megszervezi a látogatást.

  

BOKOR GÁBOR – írott és online tájékoztatás

Tel: 0756 726 285

E-mail: bokor.gabor@szekelygazda.ro 

Amennyiben a géptulajdonosok vagy a helyi önkormányzatok igénylik, helyben, a településekre kiszállva is elvégzik a traktorok műszaki vizsgáztatásával és törzskönyvezésével járó feladatokat a RAR Hargita megyei mérnökei. A szolgáltatás bár feláras, de még így is olcsóbb, mintha erőgépeiket utánfutóra pakolva a RAR csíkszeredai vizsgaállomására kellene szállítaniuk a gazdáknak. A részletekről Orbán Jánostól, a RAR Hargita […]

Hektáronként 29 lejjel egészíti saját költségvetéséből a szántóföldekre járó 2020-as területalapú támogatást a kormány, míg a cukorrépa-termesztőket átmenetileg hektáronként 156 lejjel segítik. A tejtermelőknek jutó tonnánkénti 2 lejes vagy a húsmarhatartóknak folyósítandó egyedenkénti 5 lejes kiegészítő támogatást az érintett gazdák ellenben áprilisi tréfának is vélhetik. Az APIA már folyósítja az összegeket. A hét elejétől már […]

Romániában nem alakul ki élelmiszerválság, legalábbis nem a közeljövőben – vallja Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. Sertéshúsválság viszont máris van, és a zöldségek terén is gondok vannak – irányította rá a figyelmet a tárcavezető.

A Hargita megyei mezőgazdasági összterületnek már majdnem a fele esetében benyújtották a támogatásigényléseket a gazdák, e tekintetben a megye jócskán az országos átlag fölött áll. Még tízezer gazda kérelmét várják a megyei APIA-nál május közepéig.

Fogadják az idei első negyedévi gázolaj-támogatásra vonatkozó igényléseket a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségeinél – adja hírül közleményében az intézmény.

Aktualizálni kell a légi felvételeket

A gazdasági állatok szaporítása három módon történhet:

• természetes úton – fedeztetés;
• mesterséges úton – mesterséges megtermékenyítés, embriótranszfer;
• klónozás.

Nagyon sok székelyföldi gazda nyáron az állatokat (szarvasmarha, ló, juh) a településektől távoli hegyi legelőkön tartja, ahol a mesterséges termékenyítés nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazható. Itt csak a fedeztetés az a módszer, amivel biztosítani tudjuk a szaporulatot. A gazdasági állatok szaporaságának fenntartása, valamint a minőség javítása (genetikai előrehaladás) terén fontos szerepet tölt be az apaállat (szarvasmarháknál a bika, lovaknál a mén) állattenyésztési (genetikai) értéke. Az apaállatok fedeztetésre való használatát a román Állattenyésztési Törvény szabályozza, amely kimondja, hogy tenyésztési úton való szaporításra csak tenyésztési-fedeztetési engedéllyel (autorizatie de monta) rendelkező apaállatokat szabad használni. Azok az apaállatok, amelyek nem rendelkeznek tenyésztési-fedeztetési engedéllyel, zug apaállatoknak minősülnek, használatuk pedig zugfedeztetésnek (monta clandestina) minősül, ami az Állattenyésztési Törvény értelmében kihágásnak minősül, és bírság szabható ki.

A fedeztetési engedély kibocsájtásának menetrendje: az érdekelt apaállat tulajdonosának kérvényezni kell ennek kibocsájtását az illetékes megyei Állattenyésztési Hivatalnál (ÁH) egy típuskérés kitöltése alapján, amit az ÁH bocsájt a tulajdonos rendelkezésére. A kitöltött kérés mellé csatolni kell az apaállat állategészségügyi laboratóriumi vizsgálatának eredményét (Rezultatul analizelor de laborator). Tudni kell, hogy csak egészséges állat kaphat fedeztetési engedélyt. Továbbá a kitöltött típuskérvény mellé még csatolni szükséges az apaállat fénymásolt Törzskönyvét (Certificat de origine), valamint az apaállat fénymásolt útlevelét (Pasaport), felmutatva ezek eredeti példányait is. A kitöltött típuskérést a többi csatolt dokumentummal iktatva le kell adni az Állattenyésztési Hivatalhoz. Ezek után az Állattenyésztési Hivatal illetékes szakembere a kérvényező apaállat tulajdonosánál helyszíni szemlét tart, és ha mindent az előírásoknak megfelelően talál, akkor az Állattenyésztési Hivatal kibocsájtja az illető apaállat számára a tenyésztési-fedeztetési engedélyt.

Nagyon fontos tudni, hogy a fedeztetési engedély érvényessége 1 év a kibocsájtás dátumától számítva. Az apaállat tulajdonosok kell ellenőrizzék idejében a tavaly kibocsájtott fedeztetési engedélyek érvényességét, ha az érvényesség ideje lejárt, akkor az apaállat tulajdonosának a törvényes előírások szerint cselekednie kell.

Tudnivalók az apaállat tulajdonosok számára

A fedeztetési idény alatt az apaállatot megfelelő kondícióban kell tartani, túlzott állapotromlás esetén a fedeztetési engedély visszavonható.

Csak a kézből való fedeztetés engedélyezett, tilos az apaállatot szabadon engedni az állatok közzé (szarvasmarha, ló), kivételt képeznek a húsmarhák. Ilyen esetek kihágásnak minősülnek és bírságolhatók.

Ajánlatos havi rendszerességgel elvégezni az apaállatok sperma bírálatát.

Az apaállat tulajdonos köteles az állattenyésztési hatóság és a tenyésztő szervezet által előírt állattenyésztési nyilvántartások naprakész vezetésére (fedeztetési napló) és adatszolgáltatásra az állattenyésztési hatóság és a tenyésztő szervezet felé.

DR. SUBA KÁLMÁN – állattenyésztő mérnök, falugazdász

Tel: 0756 726 289

E-mail: suba.kalman@szekelygazda.ro

Hosszas, türelmetlen várakozás után megoldódott a gazdák egy nagy gondja: forgalomba írathatják a Pro Economica Alapítvány pályázata segítségével vásárolt, a jelenlegi uniós környezetszennyezési normáknak meg nem felelő új traktoraikat. A jó hírt Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselőtől kaptuk.

Több mint ötven gyümölcsfacsemetével gazdagodott a zágoni református paplak kertje. Változatos fajú oltványokat, őshonos és új gyümölcsfaféléket ültettek el a gyümölcsösben. A csemeték egy része Kis József közbenjárásával, Fleckhammer Ottó, a Háromszéki Közösségi Alapítvány elnökének személyes adományaként jutott Zágonba, a másik részt Berszán László lelkész szerezte be az illyefalvi Pinus Siculus kertészetből. A telepítést a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) szakembere vezette, az ültetést a jelen lévő presbiterek, hívek végezték.

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől kapott adataink szerint az intézmény tegnap megkezdte a 2020-as mezőgazdasági kampányra vonatkozó növénytermesztési és állattenyésztési országos átmeneti kifizetések (az úgynevezett ANT-k) kifizetésének engedélyeztetését.

Támogatást kapnak a gazdák az öntözőrendszerek működtetéséhez. A képviselőházban múlt héten elfogadott jogszabály szerint az öntözővíz-felhasználók szubvenciót kapnak az öntözéshez használt gépek, berendezések energiaköltségeinek ötven százalékára.

Az országos Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR) a napokban hozott nyilvánosságra egy kimutatást, amely szerint a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési programban összesen 8610 nő gazdaságtulajdonosként, illetve egységvezetőként tett le pályázatot, összesen 360 millió euró értékben.

A gyergyószentmiklósi városháza ügyintézője március eleje óta névsor szerint sorra felhívta a nyilvántartásában szereplő gazdákat, hogy a területalapú támogatásához szükséges igazolást kiadhassák. A telefonos megkereséseket lezárták, várják azok jelentkez

A számos figyelmeztetés ellenére évről évre visszatérő problémát jelent az avar, a gyepterületek és a nádasok égetése, pedig amellett, hogy törvénytelen, és a bírság mellett támogatások megvonásával is járhat, számos egyéb káros hatása is van. Az illetéke

Amikor már-már azt hinnénk, hogy eltévedtünk, netán nem is jó helyen járunk, na akkor még mindig csak menni kell előre a főúttól messzire, a véget nem érő hepehupás utcán. A háziak szerint ez még nem is távolság, pedig volt már olyan Budapestről érkező ve

Kitörési pontnak érzik a székelypálfalvi gazdák egy kisvágóhíd létesítésért, ezért is fogtak bele a beruházásba. Terveik szerint jövő év végére készül el a szarvasmarhák levágására alkalmas létesítmény, ahová mások is elvihetik majd állataikat.

A nyárádszeredai Gabriella termékeket gyártó tejfeldolgozó vállalat sajtjai Románia minden szegletében megvásárolhatóak. A székely kisvállalat sikertörténete azonban arra is rávilágít, hogy mekkora ellenszélben dolgozik egy olyan hazai élelmiszeripari vál

Mezőgazdasági cenzus májustól

Állatonként járó országos átmeneti támogatás, juh- és kecskefajokra! A gazdák számlájára utalandó összegek már az engedélyezés lépéséhez közel állnak, miután az április 15-én, csütörtökön tartott kormányülés keretében jóváhagyták az állattenyésztésre, a juh- és kecskeágazatra a 2020-as évre vonatkozó országos átmeneti támogatás (ANT) felső határáról szóló határozatot. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) közleménye szerint az […]

Törékeny élővilágunk szorgos munkásai a beporzók, ezek nagy részét a rovarok teszik ki, a rovarok közül nagyon fontos megemlítenünk a méheket. Az ember által fogyasztott termények kb. 1/3-a profitál valamilyen mértékben a méhek vagy más rovarok beporzó tevékenységéből. A világ élelmének 90%-át képező 100 terményből 70-nél játszik szerepet a méhek és más rovarok beporzása, az Unió területén élő vadfauna 78%-ának és a kultúrnövényeink 84%-ának a magtermelése függ a beporzók munkájától*.

Becslések szerint a rovarbeporzás gazdasági értéke a világon kb. évi 235-577 milliárd dollár (IPBES jelentés, 2016). Egyre több tudományos cikk szól arról, hogy a beporzó rovarok milyen hatással vannak a gazdaságra, kísérleteket végeztek régiókra és növénykategóriákra, amiből kiderül, hogy egyre kevésbé tudják lefedni a termelők a fogyasztói szükségletet. Gondoljunk arra, hogy vannak olyan növényeink (gyümölcsök, zöldségek), amelyek beporzásához elengedhetetlen a rovarok jelenléte, ezen kívül vannak olyan növények, amelyek közvetetten járulnak hozzá az emberi élelmezéshez, ezek a takarmánynövények (pl. repce, lucerna stb.), amelyet állataink táplálására használunk. Ezek a növények a beporzóknak köszönhetően nagyobb hozammal teremnek, így több haszonállat táplálását szolgálják. Ha számításba vesszük ezen növényeket, plusz az általuk táplált állatok gazdasági értéket, akkor a GDP (bruttó hazai mezőgazdasági termelés) a duplájára emelkedik. Bio-ökonómiai számítások alapján a beporzók hozzájárulása a közvetlen emberi táplálékként termesztett növények termeléséhez 153 milliárd euró, ami világszerte 9,5%-át teszi ki az emberi élelmiszer előállítás teljes értékének, de ide nem számítódik bele a nem élelmiszeripari mezőgazdasági termelés (szarvasmarha-tenyésztés és természetes vegetációra való hatás). Ha ezeket összegezzük, akkor ez az érték meghaladja a 200 millió eurót**.

Igaz, nem minden növény termesztéséhez szükségesek a beporzók, de az is igaz, hogy nem helyettesíthető egyik növény tápértéke a másik növény tápértékével, gondoljunk például a rizsre és a sárgadinnyére***. 

A gazdák és a méhészek között nem alakult ki egy egészséges kommunikáció. Mindkettő számára fontos a méhek munkája, mivel gazdasági szempontból ugyanazon a területen többlet termény, a méhész számára pedig méz és méhészeti termények hozhatók létre. Számos kísérlet igazolja, hogy azokon a repceföldeken, amelyeken méhek általi beporzást alkalmaztak, a terméshozam akár 30%-kal is megnövekedett.

Mezőgazdasági terményeink a méhek általi megporzással közel 30%-os többlet terményt biztosítanak a termelőknek, ezáltal az államnak is. Ez a többlet termény jóval több, mint a méhészeknek visszaosztott nemzeti program és a minimis támogatás együttesen.

Ez a támogatás eltörpül a méhészek által befektetett összegek mellett. Az Európai Unióban megfelelően működik a beporzásért nyújtott kiegészítő támogatás. Ha az elmúlt évek körülményei (tavaszi fagyok, rossz időjárás) megismétlődnek, sok méhész, méhészet mehet tönkre, és kényszerülhet más megélhetés után nézni.

HATOS GYÖRGY – kertészet, méhészet

Tel: 0756 726 293

E-mail: hatos.gyorgy@szekelygazda.ro

Hivatkozások:

* https://www.europarl.europa.eu/news/ro/headlines/society/20191129STO67758/de-ce-este-in-declin-populatia-albinelor-si-a-altor-polenizatori-infografic

** Economic valuation of the vulnerability of world agriculture confronted with pollinator decline Nicola Gallaia, b, ⁎, Jean-Michel Sallesc, Josef Setteled, Bernard E. Vaissière 2008

*** Economic gain, stability of pollination and bee diversity decrease from southern to northern Europe. Sara Diana Leonhardta,∗, Nicola Gallaib, Lucas Alejandro Garibaldic, Michael Kuhlmannd,
Alexandra-Maria Kleina, e 2013

A várt 26 ezerből tegnapig a Hargita megyei gazdálkodók alig több mint fele nyújtotta be az egységes területalapú támogatási kérelmét, ugyanakkor a támogatási jogcímekre csupán a mezőgazdasági földterületek egyharmadát jelölték. Haschi András, az APIA Hargita megyei vezetője nem aggódik, bár a kampány egy hónap múlva, május 17-én lejár. Egy hónappal a kampány vége előtt Hargita […]

Elfogadta a szenátus plénuma hétfőn azt az RMDSZ által is kezdeményezett törvény­ter­ve­ze­tet, amely egyszerűsíti a mezo­̋gazdasági célokból történő épít­kezést a kültelkeken. Turos Loránd, az RMDSZ szenátusi frak­cio­́vezetője, Szatmár megyei szenátor elmondta, hogy a tör­vény­tervezet csökkenti a büro­kra­́ciát, a kivitelezési időtartamot, ugyanakkor növelheti az EU-s források felhasználását is. Eszerint a kültelekre vonatkozó zonális rendezési terv (PUZ) […]

Megkezdte a tavalyi harmadik és negyedik negyedévről elmaradt gázolajár-támogatási összegek folyósítását a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség. A literenkénti, nagyságrendileg 1,5 lejes üzemanyag-vásárlási támogatásra Hargita megyéből ötszáz gazda jogosult. Több mint 340 millió lejjel egészítette ki az idei gázolajár-támogatási programra szánt keretösszeget az április 7-i ülésén a kormány. Az erről szóló 409-es számú kormányhatározat a […]

Részben a véletlen, részben az élet alakította úgy, hogy Putnoky-Csicsó Barna az autóalkatrészeket és a fűtéstechnikát néhány éve sajtkészítésre cserélte. A nyujtódi őstermelő meggyőződése, hogy Székelyföldön minden adott ahhoz, hogy az itt élők boldoguljanak, s azt vallja, bár hosszú az út a szénától a sajtig, termékei­ben – azok elfogyasztásáig – élet van. Jól felszerelt, szigorú hatósági elvárásoknak megfelelő kis műhelyében felesége segítségével mára sokak kedvencét állítja elő. Mozzarellájáért például Brassóból rendszeresen eljár a sepsiszentgyörgyi vásárokba egy olasz úriember. Türelemmel, kitartással tanulta el a mesterséget, és minden olyan alkalmat megragadott, mely ismereteinek gyarapítását szolgálta.

A gazdálkodók által várt APIA-támogatások összegei; kifizetések, amelyeket idén felére csökkent a kormány, a tavalyi évhez képest. Az Országos Átmeneti Támogatások (ANT), amelyeket az országos költségvetésből fedeznek, hamarosan a gazdák számláin lesznek, de csak az után, hogy a kormány jóváhagyja az idei évre szánt felső határokról szóló határozatot. Az összegek csalódást okoztak a gazdáknak, mert […]

Nemrég a Gyimesekben, Hidegségben szerveztek szakmai felkészítőt a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) alkalmazottai és a falugazdászok számára. A kétnapos csapatépítő esemény zárásaként Becze István SZGE-elnök villámlátogatásra hívta a csapatot a gyimesközéploki tejfeldolgozóhoz. A helyszín nem véletlen: a tejgyár szövetkezeti tulajdonban van, birtokosai a Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítési Mezőgazdasági Szövetkezet tagjai. Összefogásukkal megvalósították, hogy ne alapanyagot adjanak el, hanem feldolgozott formában értékesítsék a megtermelt tejet.

Adrian Oros mezőgazdasági miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján bejelentette: elkészült a kétéves átmeneti időszakra vonatkozó program, az iratcsomót el is küldték az unió tanácsához véleményezés és utólagos jóváhagyás végett. A tárcavezető a március 18-i sajtótájékoztatón részletesebben beszélt az újonnan bevezetendő pályázati pontszerzési lehetőségekről, így a 6.1-es intézkedésre vonatkozóakról is. 

Összesen huszonegy juhot és bárányt sebesített meg, illetve pusztított el egy anyamedve és bocsa hétfőre virradóra Kecsetben, a faluközponthoz közeli akolban, több mint hétezer lejes kárt okozva a gazdának. Az elmúlt egy hétben már több helyre is betörtek

Tavaly lett volna esedékes Romániában a tízévenkénti általános mezőgazdasági összeírás, a koronavírus-járvány miatt elrendelt tiltások okán azonban a hatalmas volumenű munkát idénre halasztották. Az adatok begyűjtésére május 10. és július 31. között kerül sor – tudtuk meg a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől, Kozma Bélától. 

A kosokra kiállított származási bizonyítványok az állat egész életében érvényben maradnak! Barabási Antal Szabolcs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára egy átirat útján hivatalosan tájékoztatta az Országos Állattenyésztési Ügynökség (ANZ) főigazgatóját, Bela Vaidát, hogy a származási bizonyítvánnyal rendelkező tenyésztőket nem lehet törölni a Genealógiai Nyilvántartásból (RG), mivel ezek az európai szinten hatályos jogszabályoknak megfelelően kiadott dokumentumok az […]

Imre Tamásnak jó néhány évvel ezelőtt még a jégkorong volt a mindene. Leigazolt játékosként tulajdonképpen arról szólt az élete, amit igazán szeretett. A terveket azonban átszabta egy apai örökség. A fiatalember gondolt egy nagyot, huszonévesen letette a

Egyre nagyobb a térfoglalása az agráriumban az ökológiai gazdálkodásnak. Nő azoknak a gazdáknak száma, akik a környezettudatos termelésre összpontosítanak, ugyanakkor nő az egészséges, kemikáliák nélküli zöldséget, gyümölcsöt, élelmiszereket fogyasztók száma is. Mindezek mellett a konvencionális mezőgazdaság részaránya messze meghaladja a biotermelését. Drasztikus változásra nem számíthatunk, de ösztönözhetjük a vegyszereket, műtrágyákat használó termelőket arra, hogy megfelelő mennyiségben, időszakban használják a kemikáliákat, hiszen ezzel nagyban csökkenthetik a mezőgazdaság környezetromboló hatását.

Itt van a tavasz, a gazdák egyik legfontosabb teendője a műtrágyák kiszórása. A gazdák meg kell határozzák, melyik kultúrnövényekre mennyi és milyen összetételű műtrágyát juttatnak ki. A „mérce” legtöbb esetben a szomszéd, azt nézik, ő mennyit szór ki, és legalább annyit, de lehetőleg egy kissé többet fognak kijuttatni saját kultúráikra is – anélkül, hogy tudnák, milyen tápanyagra van szüksége egyik vagy másik kultúrának, ebből mi található meg a talajban, milyen mennyiségű tápanyag utánpótlásra van szükség. Ezzel többszörösen káros hatást érnek el: szennyezik a környezetet, a talajvizet, nem utolsósorban szó szerint kidobják a pénzt, plusz költségeket generálnak.

Minden növényi kultúrának megvan a specifikus tápanyagigénye. Ezt egyrészt a talajban már meglévő tápanyaggal, illetve tápanyag-utánpótlással (műtrágyák vagy istállótrágya kijuttatásával) lehet biztosítani. Hogy az optimális tápanyagellátást tudjuk biztosítani, mindenféle tápanyag utánpótlást megelőzően el kell végezni a talajok elemzését. Az egyszerűbb elemzések során adatokat kapunk a talaj szerkezetéről, vegyhatásáról, a főbb elemek, a nitrogén, a foszfor és a kálium tartalmáról. Ezeknek az adatoknak és a növények fajlagos tápanyagigényének ismeretében tudjuk kiszámolni a tápanyag-utánpótlás mennyiségét és milyenségét. Ha ezt betartjuk, pont annyi műtrágyát juttathatunk ki, amit a növények a vegetáció során fel is használnak, így elkerülhető a talaj maradványokkal való feltöltődése, ami káros hatással van a környezetre, főként a talaj, de esetenként a felszíni vizek tekintetében is.

A műtrágyák elemeinek hatása a növényekre

A műtrágyák használatának hátterében a gazdáknak a műtrágyák összetételében lévő makró (N, P, K), mezo (Ca, Mg, S) és mikró (FE, Zn, Cu) elemek növényekre gyakorolt hatását is ismerniük kell. Az alábbiakban a makro-elemek hatásáról készítettünk rövid összegzést.

Nitrogén (N)

Alapvető szerepet játszik a növények hajtásnövekedésében és termésképzésében, a növényi fehérjék létrehozásában, ezáltal a termés minőségében is. Meghatározó szerepe van az aminosavak, fehérjék felépítésénél is. A termésminőség szempontjából szerepe van a műtrágyákban megtalálható nitrogénformáknak. A nitrogéntrágyázás hatékonysága akkor a legjobb, ha megfelelő formában, a szükséges adagban és a kellő időben juttatjuk ki. Alapvető, hogy a kijuttatandó nitrogén mennyiségét a termesztendő növény N-szükséglete ismeretében határozzuk meg.

Ha a talajban kevés a felvehető nitrogén mennyisége, a növények növekedésükben visszamaradnak. A hiánytünetek először az idősebb leveleken jelentkeznek. A növény növekedése lelassul, satnya lesz, termése drasztikusan lecsökken vagy nem is hoz termést. Tünetei: fakó, világoszöld szín (klorózis), az idősebb levelek egyre erősebben sárgulnak, később megbarnulnak és elhalnak.

A túlzott mennyiségű nitrogéntől a vegetatív szervek megnyúlnak, beárnyékolják a növény alsó részeit, emiatt az alsó szövetek megnyúlnak. A betegségekkel szemben fogékonyabbá válik a növény. A túlzott N-műtrágyázás károsan befolyásolja a termésképződést, valamint egyes növényeknél a tárolhatóságot. A talajok túlzott N-ellátottsága a nem kívánt nitrát-felhalmozódáshoz (N03-) vezethet, ami környezetkárosító hatású.

Foszfor (P)

A foszfor az anyagcsere folyamatára van hatással. A fotoszintézisben, a légzésben, alapvető biológiai szintézisfolyamatokban nélkülözhetetlen. Nagy jelentősége van a sejtek energia-háztartásában, az energia tárolásában és szolgáltatásában. A foszfor a magtermésekben lévő tartalék tápanyagban (fitin) is megtalálható. A növények csírázásakor a fitin szolgáltatja a fejlődés megindulásához szükséges tápanyagokat és energiát. A termésképzésben döntő fontosságú, kihat a termés mennyiségére és minőségére is.

A foszfor hiánya esetén anyagcserezavar következik be. A fehérje-, cukor- és keményítőszintézis lelassul, a cellulózképződés felgyorsul. A foszforhiányos növény sötétebb színű lesz, gyakran vörös elszíneződés is tapasztalható. Az alsó levelek sárgulnak, majd alulról felfelé fokozatosan elhalnak. A gyökérzet fejletlenebb marad, romlik a vízháztartás, csökken a tápanyagfelvétel. A foszfor hiánya késlelteti a virágzást, az érést. Ha a foszforhiány a vegetációs időszakban tartós, a termésképzés csupán töredéke lesz a normálisnak.

A foszforfelesleg általában nem közvetlenül mutatkozik meg, azonban nem kedvez a növényeknek, mert nagymértékű tápelem-aránytalanságot okozhat.

Kálium (K)

A káliumnak pozitív hatása van a fotoszintézisre, és a növényben történő anyagáramlásra. Meghatározza a sejtek ozmotikus képességét, befolyásolja a vízgazdálkodást, javítja a növényekben a vízfelhasználás hatékonyságát. Szerepe van a növények párologtatásában és légzésében. Fokozza a gyökerek aktív vízfelvételét, csökkenti a párologtatás intenzitását.

Fokozza a termésbiztonságot (betegségekkel szembeni ellenállóság, vízháztartás, megdőlés veszélyének csökkentése, fagytűrés).

A K-hiány nem okoz azonnal látható tüneteket a növényeken. Ez az ún. „rejtett éhség” azonban sokszor jelentős terméscsökkenésben nyilvánul meg. A klorózis (sárgulás) és a nekrózis (elhalás) gyakran csak később jelentkezik. A hiánytünetek először az idősebb leveleken láthatóak. Káliummal hiányosan táplált növények betegség-ellenállósága csökken. A káliumfölösleg toxicitás gyakorlatilag nem fordul elő.

Jó tudni

És végül néhány hasznos tanács a trágyák használatához:

– téli időszakban, esős időben tilos a trágyák kijuttatása,

– gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágyát (ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, trágyalé, hígtrágya) csak abban az esetben szórjunk szántóterületre, ha abban az évben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül oda,

– a trágyázás és a vetés között legfeljebb 14 nap teljen el, ősszel nitrogén trágyát csak akkor juttassunk ki, ha a területen lévő növény hasznosítani tudja,

– természetes vagy műtrágyát csak talajvizsgálatra alapozott számítások alapján érdemes kiszórni. A talajvizsgálatokat szántókon legalább 5 évente, állandó gyepek esetében 10 évente kell elvégezni.

BOKOR GÁBOR – írott és online tájékoztatás

Tel: 0756 726 285

E-mail: bokor.gabor@szekelygazda.ro

  

Felhasznált források:

• Codul de Bune Practici Agricole
• perefert.hu
• regi.tankönyvtár.hu
• nive.hu
• wikipédia
• biblioteca,regielive.ro