Ha itt a nyár, akkor minden kerttulajdonos feladatkörébe beletartozik a kaszálás vagy fűnyírás. Legyen szó kis, közepes vagy nagy kertekről, májustól kezdődően már muszáj megszabadulni a túlbúrjánzott fűmennyiségtől. A lenyírt fűmennyiség szemétnek való besorolása nem túl természetbarát, és hatalmas pazarlás is, hiszen kitűnő takarmány az állatok számára, úgy frissen, mint széna formájában, télen. De mi van akkor, ha nincs amivel megetessem, vagy az időjárás szeszélyessége miatt nem tudom megszárítani a lekaszált füvet?
Sajnos az esős időkben is le kell nyírni a füvet, viszont a benne található értékes tápanyagok elpazarlása egyenesen bűnnek számít. Erre jelent megoldást a fű komposztálása. Igen, a levágott fűből is kitűnő szerves trágya készíthető, amelyet majd a gyepünk karbantartására is felhasználhatunk, hiszen a pázsitnak is ugyanolyan szüksége van tápanyag-utánpótlásra, mint bármilyen kerti veteménynek.
A komposztálásra a legegyszerűbb és legenergiatakarékosabb megoldás a begyűjtő zsák nélküli fűnyírók használata. Az összedarált maradványokat egyenesen a gyepre szórja szét, ami pár napon belül belekorhad a földbe. Ennek a módszernek a hátulütője, hogy nem szabad megvárni, míg nagy biomasszát képez a füvünk, mert befülledhet a gyepünk alatta, valamint a talaj elmohásodását idézheti elő.
Nagyobb levágott mennyiség esetén célszerűbb a hagyományos komposztálást választani. Itt viszont mindig ügyeljünk arra, hogy elegendő szárazanyagot (levágott ágak, cserjenyesedékek) keverjünk a komposztálódó fű közé. Erre azért van szükség, mert a fűszálak nedvességtartalma túl magas ahhoz, hogy szárazanyag nélkül komposztálhassuk. Főként esős időben, ha nem keverünk száraz dolgokat a fű közé, elkerülhetetlen, hogy az anyag rothadását idézzük elő a komposztálódás helyett. Munkaigényes, az igaz, de ezzel a módszerrel biztosíthatjuk a műtrágyamentes tápanyag-utánpótlást a kertünkben, és nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy nem pazaroltunk el egy (fű)szál energiaforrást sem a kertünkből.
