A fekvőboxos szabadtartású istálló az egyik a három istállótípus közül, amelyeket a szabadtartásban szoktunk használni. A másik kettő a mélyalmos kategóriában szereplő csúszó és növekvő almos rendszer. Ennek előnye a másik kettővel szemben, hogy lényegesen kisebb a szalma és az aljazásra szánt munka költsége. Hátránya, hogy sokkal komplexebb tervezést igényel és lényegesen magasabb az építési költsége.
Milyen is a fekvőboxos istálló? Több fogalmat kell meghatároznunk, hogy érthetőek legyenek a tervezéskor használt távolságok és boxméretek. Az állatok egy szabadtartású istállóban a különböző funkcionális helyek közt járkálnak, ezeken a részeken folyamatosan ürítenek és egymással kontaktusba lépnek. Ezért fontos a megtervezéskor, hogy ezek a közlekedő folyosók megfelelően tágasak, tartósak, tisztíthatóak legyenek a trágyától, és csúszásmentesek legyenek.
Fontos beszélni a tágasságról, mert ahhoz, hogy az állatok komfortosan érezzék magukat, szükségük van egy bizonyos élettérre (erről bővebben egy korábbi cikkünkben olvashatnak: ), illetve figyelembe kell venni a szociális viselkedésüket is. Emellett az istálló nem szabad nagyobb legyen, mint ami tökéletesen kiszolgálja az állatok igényeit, mert az fölösleges többletberuházás. Így azt a minimális nagyságot keressük, amikor az állat igényei tökéletesen ki vannak elégítve. Nem mindegy, hogy milyen fajtájú állat számára csináljuk az istállót, mert az állatok méretei is különböznek. Alább a szarvasmarhák méretét három változóban foglaltuk össze:
Az MM a marmagasság, a TH a testhossz (a fejet nem kell ideszámolni), a VSZ pedig a váll szélesség. Egy 650 kilós pirostarka tehén 99%-os eséllyel a következő intervallumba esik: MM=126,3-143,8, TH=145,9-174, VSZ=44,7-65,1.
A közlekedő folyósokat úgy kell megtervezzük, hogy ha két állat szembe megy egymással, a rangsorban alacsonyabban lévő állat tudjon kitérni erősebb társa elől. Így a konfliktusok minimálisra csökkennek egy összeszokott csordában.
Három féle közlekedőfolyosó-típust különböztetünk meg: két fal vagy boxsor közti folyosót, az egyik oldalon pluszfunkcionális folyosót és a mindkét oldalon pluszfunkcionális folyosót. A kötelező minimális méretek a következők:
- Két fal vagy boxsor közti folyosó: FSZ = 3,8*VSZ(m), vagyis a folyosó szélesség = 3,8*vállszélesség, ami egy 650 kg-os pirostarka maximális méreteit nézve (a következőkben mindig a fent megadott max értékeket fogom venni egy 650 kg-os pirostarka esetében) folyosó szélesség = 3,8*65,1 = 247,38 cm ideális esetben, de minimum 2 méter kell legyen.
- Egyik oldalon pluszfunkciós folyosó: a folyosót egyik oldalról egy etetőjászol határolja. Ebben az esetben számolnunk kell az éppen étkező állatokkal és a közlekedni vágyókkal.
FSZ=TH+2,7*VSZ(m) vagyis folyosószélesség = testhossz + 2,7* vállszélesség
FSZ= 169+2,7*65,1 =344,77 cm ideális esetben, de minimum 3 méter.
- Mindkét oldalon pluszfunkciós folyosó: mindkét oldalon itató van elhelyezve.
FSZ=2*TH+1,5*VSZ
Folyosószélesség = 2* testhossz+1,5*vállszélesség
FSZ=2*169+1,5*65,1=435,65 cm, de minimum 4 méter.
A folyosó méretek meghatározása után a folyosó anyagára kell kitérjünk. Ahhoz, hogy egy megfelelően tartós részt kaphassunk, mindenképp betonból kell készítenünk, és figyelembe kell vennünk, hogy géppel fogjuk-e tisztítani a folyosófelületeket. Legalább 10-15 cm vastag vashálóval ellátott magas cement tartalmú betont kell használnunk, melyhez sav elleni koncentrátumot kell adjunk, hogy a trágya ne tegyen kárt benne. Az állatok kényelme szempontjából nem jó az egybefüggő betonfelület, ezért már öntéskor kis vájatokat kell a betonba rakni, hogy csúszásmentes és kényelmes legyen, és elkerülhetőek legyenek az esetleges sérülések. A legegyszerűbb megoldás, ami építési szempontból és az állat kényelme szempontjából is egy jó kompromisszumos megoldás, a 40 mm-ként egy 10 mm-es sáv 6 mm mélységben.
Fekvőboxok méretei
A fekvőboxok méretének meghatározása legalább annyira fontos, mint a közlekedő folyosóké, mert ha túl nagy a box, az állat indokolatlanul nagy helyet összepiszkol, ha kicsi, akkor pedig nem tud kényelmesen feküdni benne, ezért lehet, hogy a folyosón fekszik le vagy nem pihen eleget a jó termeléshez.
Az istállóban történő elhelyezése alapján két boxtípust különböztetünk meg:
- Fali fekvőbox, mikor a fekvőboxot az egyik irányból egy fal vagy az istálló vége határolja be. Ez a megoldás nagyobb helyet igényel, hisz a fekvési felület és a fej terét biztosítani kell az állat számára, így ebben az esetben 2,2-2,5 méteres kell legyen.
- Szembeállított fekvőbox, mikor két fekvőbox szembe van fordítva egymással. Hatékonyabb megoldás, mert a fekvési felületet kell csak alapul vennünk, mivel a fej tere átmehet a szemben lévő boxba. Ez körülbelül 2-2,2 méteres kell legyen.
A boxok méretének megállapításakor figyelembe kell vennünk az állatok méretét, illetve a box típusát.
Következtetések:
Attól függően, hogy pluszfunkciók vannak-e egy közlekedő folyosón, az alap minimum méretek:
- két fal vagy boxsor közti folyosó: min. 2 méter,
- egyik oldalon pluszfunkciós folyosó: min. 3 méter,
- mindkét oldalon pluszfunkciós folyosó: min. 4 méter.
A folyosók padlózata betonból kell készüljön, és vájatokkal kell legyen ellátva, hogy állatbarát legyen. A boxméretek függenek a boxtípustól is:
- fali fekvőbox: min. 2,5 méter,
- szembeállított fekvőbox: min. 2,2-2,5 méter.
LÁSZLÓ CSONGOR – vidékfejlesztési agrármérnök, falugazdász
Tel: 0756 726 295
