A rozssiló helyes előállítása, betakarítása illetve tárolási formái
A silótakarmányok nagyon fontos részét képezik az állattartásnak a tejágazatban és a húságazatban is. A bennük lévő magas fehérje-, zsírtartalom és a többi ásványi anyag nagyban hozzájárul a napi tejmennyiség növekedéséhez és az állatok fejlődéséhez.
Az első takarmánynövény, melyet a legkorábban silózni lehet, az a gabona, más néven rozs. Tudni kell róla, hogy nagy fehérjetartalommal rendelkezik. Egyik nagy előnye, hogy a rozsot ősszel vetik és tavasszal, áprilisban-május elején silózzák. A betakarítást követően a földet újra be lehet vetni másik kultúrnövénnyel. Ezáltal teljes mértékben kihasználjuk a termőföldünket. Másodnövényként vethető bele silókukorica, melyet késő ősszel takarítunk be, és újabb takarmánymennyiségre tehetünk szert.
Vetés:
- Őszi szántást végzünk 25-30 cm mélységben.
- Forgóboronával magágyat készítünk neki.
- A rozsot ősszel vetjük sima gabonavetőgéppel, vagyis 12,5 cm sorközzel, 200-250 kg/ha mennyiséggel.
Betakarítás:
- Tavasszal, a kalász megjelenése előtt kaszáljuk 3-4 cm tarlót hagyva. Ezáltal elkerülhetjük, hogy föld kerüljön a takarmányunkba, így nem rontjuk a minőségét.
- Kaszálásnál ajánlott a szársértős kasza használata, hogy minél hamarabb csökkenteni tudjuk a nedvességtartalmat. Ha nincs szársértős kaszánk, akkor a rendterítő használata ajánlott, viszont így kicsit több idő szükséges a fonnyadáshoz, mintha szársértős kaszát használtunk volna.
- Hagyjuk fonnyadni addig, amíg a nedvességtartalom 60-70%-ra csökken, ezt követően rendképző használatával összesodorjuk a takarmányt, lehetőleg egyenes sorokat kialakítva.
- Ez után következik a silózás, úgymond a szecskázás folyamata. Ez a művelet kétféleképpen történhet: önjáró szecskázó silókombájnnal vagy szecskás körbálázó használatával.
- Önjáró szecskázó silókombájnnal: a szecskázó kombájnt fel kell szerelni egy asztallal (pick-up), melynek segítségével magába tudja szedni a rendképző által képzett sorokat. A gépnek a szecska rendszerét be kell állítani, hogy maximálisan 10 cm hosszú legyen a szecskázott rozs, de ajánlott az ennél kisebb méret, mivel sokkal könnyebben emészthető az állatok számára, és a tárolásnál sokkal jobban lehet tömöríteni a takarmányt. Ez a módszer a nagyobb gazdaságoknál alkalmazható jobban, több szállítóeszköz igénybevételére van szükség.
- Szecskás körbálázó segítségével: a szecskás körbálázók vágókésekkel rendelkeznek. A kések száma típustól függően változik. Lehet 10, 14, 17 vagy akár 25 db kés is. Ez a módszer kicsit lassúbb és nem igényel sok szállítóeszközt, kis gazdaságoknál előnyösebb.
Tárolási formák:
- Silókombájnnal készített takarmány: a szecskázást kezdődően pótkocsik segítségével a készterméket betonfallal rendelkező silótárolókba szállítják. Az ürítést követően egy rakodógép segítségével egyenletesen szét kell teríteni. A terítést követően minél nagyobb súlyú és kerékszélességű géppel következik a taposás. Nagyon fontos, hogy a taposás folytonos kell legyen annak érdekében, hogy a levegőt minél jobban lehessen kiszorítani a takarmány közül. A silózás végeztével még maximum 48 órán belül a silót le kell takarni kétrétegű fóliával. A fóliára pedig régi, kopott gumiabroncsokat helyezünk. 40-50 napot hagyjuk a lefedett silót érni. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a mikrobiológiai folyamatok végbe tudjanak menni.
- Körbálák formájában: a bálázást követően a silóbálákat hazaszállítják a gazdaság udvarába, majd ott történik az úgynevezett csomagolás. A csomagolást fóliázógép segítségével végzik el, majd a bálákat kazal formájában összerakják. Itt is 40-50 nap szükséges ahhoz, hogy a mikrobiológiai folyamatok végbe tudjanak menni.
