A székelyföldi térségben sokkal inkább beszélhetünk háztáji sertés-tartásról, semmint sertéstenyésztésről. A sertés a családok hússzükségletének fedezésében játszott meghatározó szerepet és ebben a gyakorlatban a rendszerváltás utáni időszak sem hozott érdemi változást. Ennek a gyakorlatnak az egyik kézzel fogható eredménye a sertéshús-fogyasztással kapcsolatos kultúra térségi léptékű térhódítása, aminek a hatása ma is világosan látszik.
Az uralkodó keverék sertésfajta mellett az utóbbi néhány évben megjelent a korábban őshonos báznai sertés, illetve a mangalica is. Természetesen egyelőre gazdák, gazdacsoportok kísérleti jellegű projektjeiről beszélhetünk, nem pedig térségi léptékű trendek megváltozásáról. A sertéstenyésztés székelyföldi léptékben betöltött szerepe várhatóan az elkövetkező időszakban változni fog, annak függvényében, hogy milyen szintű előrelépések valósulnak meg az alábbi területeken:
Szövetkezeti struktúrák kialakítása és működtetése;
Sertéstenyésztésben érdekelt gazdák megjelenése, a sertéstenyésztési gyakorlat elterjedése;
A minőségi sertéshús fogyasztási kultúrájának meghonosodása;
Értékesítési láncok kiépítése és menedzselése;
Nemzetközi kapcsolatok, hálózatok kialakítása, menedzselése.