Az agráriummal kapcsolatos oktatás kérdése két nagy területre bontható. Az első csoportba a közép és felsőfokú képzési gyakorlat, a másodikba az intézményes keretek között megszervezett felnőttképzési formák tartoznak.
Az első csoport tekintetében fontos kiemelni, hogy a térség lakosságának az agrárszektorral való szoros összefonódása magyarázza a középiskolai agrárképzések elterjedését. A Sapientia Egyetem megjelenése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy térségünkben felsőfokú agrárvégzettséget lehessen szerezni.
A képzési lehetőségek megléte napjainkban koránt sem arányos a minőségi szakemberképzéssel. Ennek egyik oka a fiatalok agrárszektor iránti érdeklődésének fokozatos hanyatlása, aminek tapasztalható következménye, hogy az agráriumhoz köthető középiskolai képzésekre jelentkező diákok körében csak elvétve találkozunk jó képességű, a választott képzési forma iránt kifejezett érdeklődést mutató és abban reális perspektívát látó fiatalokkal. A legtöbb esetben kényszerpályáról beszélhetünk, valamint az is elterjedt gyakorlat, hogy az adott képzési lehetőségek által kiállított bizonyítvány egy szükséges elem a külföldi munkavégzés elindításához.
Az intézményes keretek között zajló felnőttképzési programok célja két jelentős térségi igény/hiány kielégítésére/pótlására fókuszált: új ismeretek átadása és a képzési program által nyújtott tanúsítvány valamilyen gyakorlati célból (például forrásbevonáshoz) való megszerzése. A felnőttképzési programok működtetésében érdekelt intézmények közötti kommunikáció véletlenszerű, a képzések tartalmára nem jellemző az innovatív tartalom, a reális térségi igényekre alapozott képzési programok száma alacsony.
Az agráriummal kapcsolatos oktatás terén az előrelépéshez több tényező együttes megjelenésére lenne szükség. Értelem szerűen a szakképzés iránti érdeklődés növelése a képzési helyszínek fejlesztésével (a hangsúly nem az infrastrukturális beruházásokra kellene helyeződjön), a képzési tartalom aktuális ismeretekkel való feltöltésével és a képzési gyakorlat folyamatos marketingjével valósítható meg. A felnőttképzési programok terén leginkább a reális térségi szükségletek felmérése jelenthetne előrelépést.