A térség természeti adottságaiból fakadóan (legelős és kaszálóként hasznosított területek aránya) a juh—és kecsketenyésztés számára Székelyföld több része is ideális feltételeket biztosít. Ennek megfelelően ez az ágazat több kisebb térség meghatározó agrár-ágazataként funkcionált.

Az utóbbi évtizedben a feldolgozás és értékesítés területén való megtorpanás eredményeképpen az ágazat jelentősége fokozatosan csökkent, aminek valamilyen szintű konszolidációját jelentették a juh- és kecsketenyésztést érintő közvetlen támogatások.

A hegyvidéki törvénytervezet megjelenése várhatóan több olyan fejlődési perspektívát is megnyit, amelyek ki tudják mozdítani a juh- és kecsketenyésztést a stagnálás helyzetéből, azonban az eddigi tapasztalatok alapján ez önmagában nem fogja tudni megoldani az ágazat eredményes működésének kérdését.

A jelenlegi helyzetkép alapján a juh- és kecsketenyésztés ágazatának fejlődéséhez még a további területeken való érdemi elmozdulásra van szükség:

• Szövetkezeti struktúrák kialakítása és működtetése;
• A térségi termelők és a szövetkezeti rendszer közötti kapcsolatok moderálása;
• Értékesítési láncok kialakítása és működtetése.