Állj több lábon!
A kukorica lényegében az agrárágazat zászlóshajója. Romániában a kukorica a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény, vetésterülete jelenleg 2-2,7 millió hektár között mozog. Persze a gondok ismertek évről évre nehezebben viseli az agrárium a növekvő költségeket és a gazdasági, időjárási környezet sokszor kevéssé kiszámítható változásait. Erre szokták mondani elődjeink, hogy a gazdálkodás kiszámíthatatlan és nem fedél alatti mesterség, kockázat mindig volt és lesz is.
De hát mit is tehetünk? Amúgy elég sokat. Még jobban meg kell ismernünk a kukorica működését. A tavalyi év kiszámíthatatlan volt a kukorica termesztés szempontjából és egyaránt nehéz is, mert a termésmennyiségek drasztikusan csökkentek a nagy aszályok miatt, és ehhez a betegségek is nagyban hozzájárultak.
Általában sem a termést súlyosan veszélyeztető aszály, sem a potenciálisan csúcstermő évjárat sem jósolható előre, de a modern hibrid rendszer és technológia lehetőséget nyújt az erdélyi és székelyföldi kukoricatermesztő gazdáknak.
A kukorica termését csökkentő virágzáskori aszálystressz visszatérő fellépését kerüld ki. Erre alkalmasak lehetnek a KWS-hibridek, azaz olyan hibridek, melyek gyors kezdeti fejlődésük és korai virágzásuk által a menetrendszerű aszály előtt kötnek, morfológilag jól elágazó, gazdag pollenteremlő címerrel rendelkeznek, így ellenállhatnak a kukoricatermést akár 50-70%-kal is csökkenteni képes aszálynak. Éppen ezért olyan tenyész idejű hibrideket válasszunk melyek FAO-számban eltérnek egymástól és ezáltal kevesebb az esély, hogy az aszály sújtotta területeken egyforma legyen a hatás, így az eltérő érés időből adódóan újabb kockázati tényezőt küszöbölhetünk ki. A KWS- ClimaCONTROL hibridjei jó választás, az aszályos időszakot megelőzően termékenyül, cső-szár arány mutatói kiválóak, időben lekerülő kalászos előtti talajmunkálatok elvégezhetőek. De kiemelkedő teljesítménnyel bírnak a DEKALB (DKC) hibridek és térségünkben még közkedvelt hibrid a PIONEER, ide is több fajta tartozik pl. a P8567,és ez egy középkorai 275FAO-s, mely érési idő és terméshozam szempontjából is megfelel.
Hogyan befolyásolja az aszály a kukoricatermesztést?
A kukorica a vegetatív növekedése során kevésbé érzékeny az aszályra, mint a virágzás és a szemtelítődés idején, de egy súlyos koranyári aszály is jelentősen csökkentheti a terméshozamot. A vegetatív szakaszban fellépő aszálystressz, csökkentheti a kukorica növényméretét és a levélfelületét, valamint korlátozhatja a szemek számát a csövön. A kukorica termesztés hozamkorlátozó tényezője a vízellátottság. Románia területén az erdélyi térségben az aszálystressz általában a tenyészidőszak második felében, a megporzás és a szemtelítődés idején jelentkezik, amikor a növények vízigénye nagyobb.
Kora tavasszal a kukoricaszemek 30-35%-os nedvessége a feltétel, hogy a csírázási folyamat meginduljon. Ha a magot körülvevő talaj túl száraz ahhoz, hogy a szükséges nedvességhez jusson a csírázás késni fog. A vetéskor a száraz talajok gyakran egyenlőtlen keléshez vezetnek, mivel egyes szemek a talaj mikrókörnyezetének eltérései miatt gyorsabban csíráznak, mint mások. A sekély vetés pedig súlyosbíthatja a problémát, mert a felszínhez közeli talaj hamarabb kiszárad.
Aszályos körülmények között a csökkenő vízfelvétel korlátozhatja a növény fotoszintézisének a mértékét is. A kukorica növények a szárazság okozta stresszre a gázcserenyílások bezárásával és a levelek összetekerésével reagálnak, hogy ezáltal is csökkentsék a növényen átáramló víz mennyiséget. Ez a reakció a növény számára nagyon előnyős tud lenni mivel megvédi magát a rövid ideig tartó aszályos stressz hatásoktól. A sztómák bezárása azonban csökkenti a növény szén-dioxid felvételét, ami lelassítja a fotószintézist és ez által a növény növekedését is. A négy vagy több napig tartó szárazsági stressz már csökkenti a kukorica terméshozamát.
Az aszály hatása a kukorica különböző fejlődési stádiumaiban:
Csírázás: A vízhiány ekkor komoly problémákat idézhet elő a csírakori kiszáradás és esetleges fagykár számottevő tőhiányt okozhat. Jelentős kár akkor keletkezik be, ha a csírázás már megindul, tehát a talajban van annyi nedvesség, hogy a magok megduzzadjanak. Ha ennél korábban jelentkezik a szárazság, akkor a magok elfekszenek a földben és később kedvező időjárás és vízellátottság esetén a csírázás megkésve megindulhat így nem keletkezik komolyabb tőhiány.
Kelés: A hatás ekkor is hasonló a korábban leírtakhoz, azzal a különbséggel, hogy mindez a föld felszíne fölött játszódik le így az ok-okozat feltárás könnyebb.
2-4 leveles kor: A fagyveszélyes időszakot ilyenkor már magunk mögött tudhatjuk. A szárazságra azonban a fejletlen gyökérrendszerük miatt sokkal érzékenyebben reagálhatnak.
6-14 leveles kor: A virágzási szinkron majdnem bizonyosan befog következni a betakarítható termésmennyiség pedig nagyvalószínűséggel kisebb lesz a stressz hatásának következtében, ez eseteben a terméskiesés akár 20-40%-os is lehet.
Terméskötés: A virágzás es terméskötés idején jelentkező aszály jelentősen lecsökkenti a csövönkénti szemszámot, így egy esetleges csapadékkal teli augusztus és ezzel járó kedvező szemtelítődés sem tudja kompenzálni a várható terméskiesést, amely általában 20-50 de akár 70-80%-os is lehet.
Szemtelítődés: A tartós vízhiány esetében a növények szerveinek fotoszintetikus aktivitása lecsökken/mérséklődik így szemek épülésének sebessége és intenzitása lecsökken, ezáltal a szemek nem telnek ki teljesen és a maghéj ráncos lesz ezáltal a szemek könnyen mozgathatóak a csövön és a szemek közti hézag is nagyobb lesz.
Betakarítás: Ebben az időszakban elmondhatjuk, hogy most már minden eldőlt, a szárazság már inkább segíti a betakarítást a kedvezőbb kisebb szemnedvesség elérésében, így ebben a helyzetben pozitív hatásnak számítható a kukoricatermesztés szempontjából.
A kukorica legfontosabb kártevői:
Talajlakó kártevők (pajorok, drótférgek szipolyok) -kukorica barkó, hegyesfarkúbarkó Tanymecus dilatiocilas / Tanymecus palliatus. -kukorica gyökértetű Tetraneura ulmi. -amerikai kukoricabogár Diabrotica virgifera virgifera. –kukoricamoly Ostrinia nubilalis –gyapottok bagolylepke Helicoverpa armigera. Ezek a kártevők nagyban befolyásolják a kukorica termesztést és annak mennyiségét. Vannak olyan kártevők, amelyek vegyszeres kezeléssel megoldhatók, de például az amerikai kukorica bogár (Diabrotica virgifera virgifere) megjelenésével egyre nehezebb a monokultúrás termelés a kukoricában ennek a kártevőnek a megakadályozását legjobban vetésforgó kialakításával lehet megfékezni.
Az itt felsorolt megoldások korántsem foglalják magukba az összes lehetséges védekezési stratégiát. De a fent megemlített nemesítők és vetőmagforgalmazók kereshetik több irányba is az enyhítő megoldásokat. A kukorica termesztők a nemesített hibridek alkalmazása mellett, a technológia egyéb lehetőségeit is kihasználva sikeres kukorica termesztést folytathatnak a közeljövőben.
Jancsó Balázs
