Pisztrángok egészségvédelme

Napjainkban a pisztrángtenyésztők egyre több kihívással szembe kell nézzenek, mint a klímaváltozás, a vízminőség romlása, a fenntarthatóság kérdése, a gazdasági tényezők, valamint a különféle betegségek és a ragadozók kártétele. Mivel a pisztráng alapvetően egy hideg vizet kedvelő halfaj, így a vizek folyamatos felmelegedése és a vizek oxigéntelítettségének csökkenése negatív hatással van a halak termelékenységére és egészségére.

A szennyezés, eutrofizáció és a vízhiány veszélyezteti a tenyésztési környezetet, a zárt rendszerekben pedig könnyebben terjednek a betegségek, amelyek jelentős veszteségeket okozhatnak. A takarmányozás (például halliszt alapú táplálék) környezeti terhelést jelent, a magas takarmányárak pedig szintén negatívan befolyásolhatják a gazdaságosságot. A magas üzemeltetési költségek, a piaci verseny és az esetleges kereslet-ingadozás kihívást jelenthet a tenyésztőknek. Egyes régiókban a pisztrángtenyésztést befolyásolja a természetes ragadozók (pl. vidrák, gémek, kormoránok) jelenléte és kártétele.

Fontos odafigyelni a megfelelő vízminőségre (hőmérséklet, oxigénszint, ammónia-, nitrit- és nitrátszint), a használt takarmányra, az etetés módjára, a halsűrűségre (túl sok/túl kevés). A megfelelő tartási és takarmányozási körülmények biztosításával és az állategészségügyi szabályok betartásával a legtöbb betegség megelőzhető, viszont van néhány, melyre fel kell készüljön egy pisztrángtenyésztő.

Bakteriális betegségek

1. Columnaris betegség
   A Flavobacter columnare által okozott bakteriális eredetű betegség, mely leginkább stressz vagy bőrsérülések következtében alakul ki. A halak testfelületét fehéres-sárgás vattaszerű

   

   baktériumtelepek fedik, a bőr kifekélyesedhet és a szájnyílás körül rothadás alakulhat ki. Akár 70 %-os elhullási aránnyal is járhat a betegség. Antibiotikummal kezeljük

2.  Furunculosis
   A betegséget az Aeromonas salmonicida okozza, mely leginkább a felmelegedő vizekben jelent veszélyt a halakra. A bőrön és a belső szervekben vérzések alakulnak ki, a betegség akár 30-50 %-os elhullási aránnyal is járhat. Antibiotikummal kezelhető.
3. Hasvízkór

   

   Az Aeromonas hydrophila okozta megbetegedés, mely jellemzően 10 ºC feletti vízhőmérsékleten alakul ki. Súlyos fertőzéses állapot jellemzi, testszerte vérzésekkel, a halak szeme kidülled, pikkelyeik borzolódnak és a hasüregben folyadék gyűlik fel. Gyakran mély fekélyek is kialakulnak a test felületén. Kezelésére antibiotikumot használunk.

4.  Proliferatív baktériumos vesebetegség
   A betegséget a Renibacterium salmoninarum okozza, egész évben jelentkezhet, de jellemzően 10-15 ºC közötti vízhőmérsékletnél okoz nagy károkat. Súlyos fertőzéses állapotot eredményez, a halak szeme kidülled, testszerte vérzések alakulnak ki, vérszegénység, boncolásnál pedig véres folyadékgyülem látható a hasüregben, valamint lép- és vesemegnagyobbodás. Antibiotikummal kezelhető.
5. Vörösszáj betegség
   Ez a Yersinia ruckeri által okozott gyakori és súlyos fertőző betegség rendszerint 5 ºC feletti hőmérsékleten jelentkezik és akár 60 %-os elhullási arány is jellemezheti.

   

   A beteg halak bőre sötétebb színű, hastérfogatuk megnő a felgyülemlett folyadék miatt, nem reagálnak megfelelően a környezeti ingerekre és gyakran félreúsznak. A kopoltyúfedők belsején, a szemekben, a szájnyílás körül és a szájüregben bevérzéseket láthatunk. Lépmegnagyobbodással is jár a betegség. Kezelésére antibiotikumokat használhatunk.

Vírusos betegségek

1. Pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása – IHN
   A betegséget egy Rhabdovirus okozza és jellemzően hideg, 15 ºC fok alatti hőmérsékletű vízben fordul elő. Főbb tünetei közé tartozik, hogy a halak úszása bizonytalanná válik, színük sötétebb lesz, a pupilla körül bevérzések jelentkeznek. Az érintett halak vérszegények lesznek, boncolásnál belső vérzéseket találunk. A frissen kikelt ivadékoknál 100 %-os elhalálozást mutat a betegség, az egynyaras állományban pedig ez a szám 10 % körül van.
2. Pisztrángok vírusos vérfertőzése – VHS
   Szintén egy Rhabdovirus okozta megbetegedés, mely jellemzően 7 ºC-os vízben jelentkezik, 16 ºC felett meg nem. A halak színe sötétedik, testfelületükön gyulladás jelentkezik, a testüregben savós-véres folyadék gyűlik fel, az izmokban, májban és vesében vérzések jelentkeznek. Általában 50 %-os elhalálozási arány jellemzi.
3. Fertőző hasnyálmirigy-elhalás – IPN
   Egy, a Birnaviridae családba tartozó RNS vírus okozza, mely fiatal pisztrángokban okoz hasnyálmirigy-elhalást. A betegség jellemzően 80 %-os elhalálozási rátával jár.

Gombás fertőzések

1.  Halpenész
   A halpenész vagy dermatomycosis, a Saprolegnia és Achyla fajokba tartozó szaprofita gombák által okozott betegség. Ezek a lebontószervezetek rendszerint sérült halakat fertőznek meg, melyek testfelületén szürkésfehér, vattapamacshoz hasonlító telepeket képeznek.

   

   Ezek a telepek a hal egész testét is befedhetik, sőt akár mélyre is hatolhatnak a szövetekben, egészen a csontokig. A beteg halak a sekély vízben vagy a befolyónál gyülekeznek, bágyadtak és testfelületükön pikkelyhiányt és fekélyeket találunk. Egy jellegzetes formája a kórnak a Staff-féle betegség, ami a halak orrüregeit és orrnyílásait érinti.
   
   

2. Kopoltyúrothadás
   A kopoltyúrothadás vagy branchiomycosis egy gyors lefolyású betegség, melyet a Branchiomyces sanguinis nevű algagomba okoz. A gomba a halak kopoltyújának vérereibe hatol be és képez telepeket. Általában tavasztól-őszig jelentkezik a betegség, melynek tünetei közé tartozik az étvágytalanság, a bágyadtság és a kopoltyúgyulladás. A beteg halak a befolyók környékén gyülekeznek, az elhullási arány általában 50-70 %, de elérheti a 100 %-ot is.

Parazitás betegségek

1. Fátyolbetegség
   Más nevén Ichthyobodosis, egy ostoros élősködő, az Ichthyobodo necator által okozott megbetegedés, mely leginkább e

   

   gyengén fejlett ivadékot támadja. A fertőzött halak úszóin, bőrén és kopoltyúin szürkés színű, fátyolszerű lerakódás alakul ki. A halak oxigénhiányos állapotba kerülnek (befolyóknál, vízfelszínen gyülekeznek) és étvágytalanná válnak. A parazita mikroszkópos vizsgálattal könnyen kimutatható. 
   
   
   

2. Darakór
   A darakór vagy ichthyophthiriosis az Ichthyophthirius multifiliis nevű csillós élősködő által okozott megbetegedés. A parazita a halak bőrén és kopoltyúin élősködik, úgy mechanikailag, mint enzimes úton is károsodást okoz az érintett szöveteknek.

   

   A beteg halak súlyos oxigénhiányban szenvednek, így a befolyók környékén gyülekeznek, bágyadtak, étvágytalanok, gyakran a környező tárgyakhoz dörzsölik magukat, így sebek is keletkeznek, melyeken gyakran másodlagos penészedés jelenik meg. A halak bőrén szürkésfehér, gömbszerű, 03-1 mm átmerőjű kiemelkedések jelennek meg. Mikroszkóppal mutatható ki a fertőzöttség.

    

3. Chilodonellosis
   A Chilodonella piscicola nevű csillós élősködő okozta megbetegedés, mely jellemzően 5-10 ºC fokos vízben jelentkezik. A halak bőrén és kopoltyúin élősködik, ezáltal az elváltozások is itt jelentkeznek. A bőr fehéres színű lesz, sérül, a kopoltyú halvány színűvé válik és nagy mennyiségű nyálka borítja. A halak nyugtalanná válnak, a befolyók körül gyülekeznek, úszásuk nehézkessé válik, sokszor hasukkal felfele találjuk őket. Mikroszkóppal kimutatható a parazita jelenléte.
4. Trichodinosis
   A betegséget a trichodináknak nevezett csillós egysejtűek okozzák, melyek a halak bőrén, illetve a kopoltyúin élősködnek. A betegség tünetei hasonlítanak a chilodonellosis tüneteire, így biztos diagnózis csak mikroszkópos vizsgálat után lehetséges.
5. Kergekór
   A pisztrángfélék kergekórját a Myxobolus cerebralis nevű nyálkaspórás élősködő okozza, mely leginkább a szivárványos pisztrángra nézve veszélyes. A parazita spórái a vízben sodródva kerülnek a halak testfelületére, ahonnan a spórából kiszabaduló parazita sejtek a hámsejtekbe hatolva az idegeken keresztül jutnak el a koponya porcszövetébe, ahol felszaporodnak.

   

   A beteg ivadék sötétebb színűvé válik, gerincének íve eltorzul (elhajlik) és gyakran körbe-körbe úszik.