Törékeny élővilágunk szorgos munkásai a beporzók, ezek nagy részét a rovarok teszik ki, a rovarok közül nagyon fontos megemlítenünk a méheket. Az ember által fogyasztott termények kb. 1/3-a profitál valamilyen mértékben a méhek vagy más rovarok beporzó tevékenységéből. A világ élelmének 90%-át képező 100 terményből 70-nél játszik szerepet a méhek és más rovarok beporzása, az Unió területén élő vadfauna 78%-ának és a kultúrnövényeink 84%-ának a magtermelése függ a beporzók munkájától*.
Becslések szerint a rovarbeporzás gazdasági értéke a világon kb. évi 235-577 milliárd dollár (IPBES jelentés, 2016). Egyre több tudományos cikk szól arról, hogy a beporzó rovarok milyen hatással vannak a gazdaságra, kísérleteket végeztek régiókra és növénykategóriákra, amiből kiderül, hogy egyre kevésbé tudják lefedni a termelők a fogyasztói szükségletet. Gondoljunk arra, hogy vannak olyan növényeink (gyümölcsök, zöldségek), amelyek beporzásához elengedhetetlen a rovarok jelenléte, ezen kívül vannak olyan növények, amelyek közvetetten járulnak hozzá az emberi élelmezéshez, ezek a takarmánynövények (pl. repce, lucerna stb.), amelyet állataink táplálására használunk. Ezek a növények a beporzóknak köszönhetően nagyobb hozammal teremnek, így több haszonállat táplálását szolgálják. Ha számításba vesszük ezen növényeket, plusz az általuk táplált állatok gazdasági értéket, akkor a GDP (bruttó hazai mezőgazdasági termelés) a duplájára emelkedik. Bio-ökonómiai számítások alapján a beporzók hozzájárulása a közvetlen emberi táplálékként termesztett növények termeléséhez 153 milliárd euró, ami világszerte 9,5%-át teszi ki az emberi élelmiszer előállítás teljes értékének, de ide nem számítódik bele a nem élelmiszeripari mezőgazdasági termelés (szarvasmarha-tenyésztés és természetes vegetációra való hatás). Ha ezeket összegezzük, akkor ez az érték meghaladja a 200 millió eurót**.
Igaz, nem minden növény termesztéséhez szükségesek a beporzók, de az is igaz, hogy nem helyettesíthető egyik növény tápértéke a másik növény tápértékével, gondoljunk például a rizsre és a sárgadinnyére***.
A gazdák és a méhészek között nem alakult ki egy egészséges kommunikáció. Mindkettő számára fontos a méhek munkája, mivel gazdasági szempontból ugyanazon a területen többlet termény, a méhész számára pedig méz és méhészeti termények hozhatók létre. Számos kísérlet igazolja, hogy azokon a repceföldeken, amelyeken méhek általi beporzást alkalmaztak, a terméshozam akár 30%-kal is megnövekedett.
Mezőgazdasági terményeink a méhek általi megporzással közel 30%-os többlet terményt biztosítanak a termelőknek, ezáltal az államnak is. Ez a többlet termény jóval több, mint a méhészeknek visszaosztott nemzeti program és a minimis támogatás együttesen.
Ez a támogatás eltörpül a méhészek által befektetett összegek mellett. Az Európai Unióban megfelelően működik a beporzásért nyújtott kiegészítő támogatás. Ha az elmúlt évek körülményei (tavaszi fagyok, rossz időjárás) megismétlődnek, sok méhész, méhészet mehet tönkre, és kényszerülhet más megélhetés után nézni.
