Ha közeledik a tavasz, akkor itt az ideje, hogy nekilássunk a gyümölcsösök szezonra való felkészítésének. Elsősorban a metszést kell elvégezzük, amelyet ősszel a vegetáció leálltával elkezdhetünk, és egészen a rügyfakadásig végezhetünk el.
Erre a munkálatra a melegebb téli napok is megfelelőek, főképp az almatermésűeknél és a bogyós gyümölcsöknél. A csonthéjasok kicsit kényesebbek a hidegre, ezért ajánlott márciusig várni a metszésükkel. A metszések során a koronaalakító metszések mellett (fiatal ültetvényekben) fontos, hogy eltávolítsuk a tél folyamán megsérült, illetve a túlságosan fertőzött ágrészeket. A beteg részekkel kötelező módon 8-10 cm egészséges részt is el kell távolítani a teljes megtisztítás érdekében. A levágott ágakat a más védelmi munkálatokkal eltávolított részekkel együtt el kell égetni.
A metszés után következik az 1-2 cm nagyságú és ennél nagyobb vágott felületek sebkezelése, amelyhez ajánlott a biogazdálkodásban is elfogadott sebkezelő szereket használni a közhiedelemben élő olajfesték helyett. Az olajfesték gyorsan megszárad és az így keletkező repedéseken könnyen megfertőződhet a fa. Ha a tél folyamán rágcsáló károsította a csemetéket, akkor ezeket a sebeket egy éles késsel kaparjuk meg az élő részig, és jöhet a sebkezelés, ezzel is növelve a csemete túlélési esélyét. Ezekkel a jól elvégzett mechanikai tisztogatásokkal elősegíthetjük gyümölcsösünk biová válását, hiszen rengeteg áttelelő kórokozótól szabadulunk meg.
Ez után következik a télvégi lemosó permetezés, amely úgy a bio, mint a konvencionális gyümölcstermesztésben elengedhetetlen. A lemosáshoz használjunk réz + olaj + kén tartalmú szereket (bordoi lé + olaj, rézgálic + olaj), amelyek a biogazdálkodásban is alkalmazhatóak. Az eredményes lemosó permetezés érdekében több szempontra is figyelni kell:
- Fontos felmérni előtte a fertőzések milyenségét és azok sűrűségét, a megfelelő vegyszer kiválasztása érdekében.
- Figyelni kell az időjárásra. A lemosó permetezést minden esetben fagymentes napokon végezzük, +5 Celsius feletti hőmérsékleten és szélcsendben.
- Az időzítés is nagyon fontos. Vigyázzunk arra, hogy a lemosó permetezés a rügypattanáshoz lehető legközelebbi időpontban történjen, mert a telelőhelyekről fokozatosan előjövő kártevők, illetve az éledő kórokozók ilyenkor a legérzékenyebbek a növényvédő szerekre, és könnyebben elpusztíthatók. Ellenben a túl késői permetezéssel könnyen megperzselhetjük a friss leveleket, ezzel kárt okozva a gyümölcsfában.
- A permetezés minősége is elengedhetetlen. Mivel a használt levek nagy része kontaktszer, így oda kell figyelni az egyenletes lefedésre, valamint a fa alatti földterületet is ajánlott lepermetezni az esetleges lapi, gyümölcsmaradványban áttelelő kártevők elpusztítása érdekében.
Ha ezeket a tavaszi munkálatokat jól elvégezzük, akkor az eredményét egész évben élvezhetjük. Ezek után már bio módon, fizikai-mechanikai és biológiai védekezéssel kerülhetjük el a kártevőket. Ezek közül megemlíthetjük a feromonos, szín és fény csapdákat. A hasznos ragadozó rovarokat (katicabogár, fülbemászó), illetve madarakat (fekete rigó, fakopács) becsalogathatjuk a kertünkbe, hiszen ezek számos kártevőt pusztítanak el. Mindezek mellett hatékonyan védekezhetünk egyes kártevők ellen, a jól megválasztott növénytársítással is. Sok esetben riasztó hatása van a fokhagymának, zsályának, fehér ürömnek. Ha ezek a módszerek nem elég eredményesek, még mindig ott vannak a növényi levek, amelyeket szintén bátran használhatunk a biogazdaságunkban.
SIMÓ TAMÁS – erdőmérnök, falugazdász
